Mellrákos FÉRFIAK

TÉVHIT, hogy a mellrák csak nőkben alakulhat ki!

A férfiak mellrákjának tünetei:

•  egy csomó megjelenése a mellszövetben 
• a mellbimbó befelé fordulása, kipirosodása és hámlása
• a bőrfelület gödröcskéssé vagy ráncossá válik
• az emlő váladékozása  
• Áttétes mellrák esetén mell- és csontfájdalom, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodása észlelhető.

A mellrák a férfiak esetében sem jár fájdalommal.

A férfiak közül többen egyáltalán nem is gondolnak rá, hogy mellrák náluk is előfordulhat, emiatt sokan hosszabb idő elteltével sem fordulnak orvoshoz. 

Növekszik a mellrákos férfiak száma 

 állapították meg nemrégiben amerikai kutatók (Texasi Egyetem)

A jelenség pontos okát egyelőre nem tudni, a kutatók valószínűsítik, hogy az elhízottság növekedésével függhet össze. Az emlő rákja ugyanis bizonyítottan szoros összefüggésben van a szervezet által termelt ösztrogénhormonnal – férfiaknál, nőknél egyaránt. Mint korábbi kutatások egyértelművé tették, a zsírsejtek ösztrogént termelnek.
A tudósok szerint nem zárható ki az sem, hogy szerepet játszhat az okok között a környezetben előforduló kemikáliák mennyiségének emelkedése

A texasi kutatók több mint 2500 mellrákos férfit és 380 ezer nőt vizsgálva állapították meg, hogy férfiaknál a tumort többnyire idősebb korban fedezik fel – a férfi betegek átlagos életkora 67, a nőké 62 év volt.

A vizsgálat fényt derített arra is, hogy a diagnózis idején a férfiaknál előrehaladottabb stádiumban van a rák, mint a nőknél.

A kutatók szerint a mellrák ugyan ritkább a férfiak között, mégis jóval nagyobb arányban halnak meg benne, mint a nők – mivel náluk általában jóval később fedezik fel, hogy baj van.

Ezért fontos, hogy minden férfi tisztában legyen egy fontos ténnyel:

 

a mellrák veszélye őket is fenyegeti, 

 ezért nem szabad könnyedén venni, 

ha bármiféle csomót észlelnek a mellükben.

A MELL ÖNVIZSGÁLATA

Az emlőrák vagy mellrák az emlő sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés.

Korai emlőrák esetében a rákos megbetegedés még nem terjed túl az emlőn, illetve az azonos oldali nyirokcsomókon. Épp ezért a korai emlőrák még műthető stádiumban van.

Áttétes emlőrákról  akkor beszélünk, ha – a késői felismerés miatt – a sejtek már eljutottak a távolabbi szervekbe, és ott megtapadva újabb daganatos csomókat, áttéteket képeztek.

Elváltozás esetén finomtű-cytologiát, vagy core-biopsziát (vastagtűs biopsziát) végeznek, melyet szövettani vizsgálatnak vetnek alá. Az emlőráknak több megjelenési formája van, lehetnek enyhébb kórjóslatúak és rosszabb prognózisúak is. Ezek felismerése szövettani vizsgálattal és speciális – immunhisztokémiai, molekuláris biológiai – módszerekkel történik.

 

A MELL ÖNVIZSGÁLATA

1. Félmeztelenre vetkőzve állj a tükör elé, két karját lógasd le, és erős fényben figyeld meg, hogy emlőiden és környékükön látszik-e alakváltozás – duzzanat, narancshéjszerű bőrráncosodás -, és hogy nem húzódott-e be valamelyik mellbimbód? A két mell közötti kisebb nagyságbeli eltérés természetes.

2. Emeld fel mindkét karod, és miközben egyik oldalad felől a másik felé fordulsz a tükör előtt, folytasd melleid megfigyelését az előbbi szempontok szerint.

3. Vedd a melleidet egymás után a két tenyered közé, és előbb víszintes, majd függőleges csúsztatott mozgással tapintsd át őket. Figyelj, hogy nem tapasztalsz-e keményedést, csomósodást.

4. Ellentétes oldali kezeddel tapintsd körbe a mellbimbóidat a bimbóudvaron belül, majd enyhén préseld is össze őket, ügyelve, hogy nem szivárog-e savós vagy véres váladék. A vizsgált mellbimbó felöli karod közben lógasd le. Folytasd az önvizsgálatot ágyon fekve.

5. Fekvő helyzetben is körbe kell tapintani a melleidet és környéküket. Ezért feküdj hanyatt, tegyél a fejed alá kispárnát, a vizsgálandó melled felőli lapockád alá pedig összehajtogatott törölközőt, hogy a melled kiemelkedjen. A vizsgálatot a bal melleden kezdd el.

6. Finom, simító-nyomó mozdulatokkal tapintsd át a melled, jobb kezed összezárt középső ujjainak belső felületével. (Nem ujjbeggyel!) A kezed körkörös mozdulatokkal haladjon körbe a melleden, kezdve kívülről és alulról, közben egyre közelítsen az emlőbimbóhoz. Az áttapintást végezd el úgy is, hogy a bal karod a törzsed mellett nyugszik, és úgy is, hogy a fejed alatt van. A jobb melled is vizsgáld meg a balhoz hasonlóan.

7. Csomót keresve tapintsd át mindkét hónaljad az előbbihez hasonló kézmozgatással. A vizsgálandó oldalon lévő karod legyen a fejed alatt.

8. Tapintsd körbe mindkét oldalon a kulcscsont feletti árkot. A vizsgálandó oldal felőli karod fektesd törzsed mellé.

MELLRÁK

Az emlőrák vagy mellrák az emlő sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. 

A tüdőrák után a második leggyakoribb rákos megbetegedés a világon, és az ötödik leggyakoribb rákhoz köthető halálok.
Az emlőrákos esetek száma az 1970-es évek óta jelentősen emelkedett, amit részben a nyugati civilizáció modern életvitelének a számlájára írnak.

Európában a rosszindulatú megbetegedések – ezek között az emlőrák is – túlélési esélye tekintetében
Magyarország a legrosszabbak közé tartozik.

Az Országos Onkológiai Intézet felmérése szerint hazánkban élete során minden tizedik nő személyesen is megtapasztalja az emlőrákot. 

Ennek ellenére a nők többségének nincsen a birtokában 

elegendő információ 

a rákos betegségekkel kapcsolatban.

Mivel az emlő férfiakban és nőkben ugyanazokból a szövetekből épül fel,  
az emlőrák férfiakban is kialakulhat. Férfiaknál a mellrák gyakorisága századakkora, mint a nőknél, de a rákos esetek túlélési esélye statisztikailag megegyezik a nőknél és a férfiaknál.

A LIFE Without Cancer Europe azért jött létre, 

hogy tudassa az emberekkel, hogy egy kis odafigyeléssel megelőzhető a rák. 

Azonban, ha már bekövetkezett a baj, akkor is van 

VALÓDI MEGOLDÁS a problémára.

RÁKKELTŐ ANYAGOK - Miért veszélyesek?

Korábban már írtunk arról, hogy a daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, úgy is fogalmazhatnánk, hogy  „kikerültek az irányítás” alól.

Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik, vagyis miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll.
A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik.
A rosszindulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.

A rákbetegség kialakulásában óriási szerepet játszanak a szervezetbe kerülő rákkeltő (karcinogén) anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő, mutációt indíthatnak el.
Ezt a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni tudja, „javítja” a hibákat, s elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket.
Ha a szervezetben túl sok olyan sérült sejt gyűlik össze, amely képes a továbbszaporodásra, az ellenőrző funkció egyre kevésbé tud érvényesülni, s a tumoros sejtek kontrollvesztetten szaporodásnak indulnak.
A rosszindulatú tumorok amellett, hogy gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önellátásuk fenntartásához rengeteg energiát emésztenek fel, amely ugyancsak a szervezet normális működése és a védekezőképesség további romlása irányába hat.

Sajnos a köztudat figyelmét elkerüli az a tény, hogy a sejtek roncsolásában olyan rákkeltő anyagok játsszanak ÓRIÁSI szerepet, amelyek a tisztálkodás során jutnak a szervezetünkbe.

Az az igazság, hogy az egészségtelen étrend, a stressz, a dohányfüst, az autók és gyárak légszennyezettsége, a nap káros UV-sugarai mellett napjainkban a legnagyobb kockázatot a több ezernyi vegyületet tartalmazó testápolási termékek (pl.: sampon, tusfürdő, testápoló krémek, izzadásgátló szerek) jelentik. 

A felsorolásból is látható, hogy az emberek életmódjuk révén sokat tehetnek a tumoros megbetegedések megelőzéséért.

RÁKBETEGSÉG - Milyen betegség ez pontosan?

A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat. 

Ezt a kontrollálatlan növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, melyek a sejtciklus (A sejtciklus az eukarióta sejtben két osztódás között lejátszódó folyamat) szabályozásában vesznek részt.

Általában több ilyen mutációra van szükség a daganat kialakulásához. 

A szabályozatlan és gyakran igen gyors sejtburjánzás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet 

A jóindulatú daganat nem terjed át a test más szerveire vagy támad meg más szöveteket, ritkán jelent életveszélyt, hacsak fizikailag nem nyom össze létfontosságú szerveket vagy okoz ektópiás hormontermelést.  

A rosszindulatú daganat megtámadhat más szöveteket is, a test távoli részeiben alakíthat ki áttéteket (metasztázis), és veszélyeztetheti az egyén életét.